Szépségversenyt ezzel a sütivel biztosan nem nyerek, viszont a belbecs - az alma, a dió, a mazsola és a fűszerek keveredése - felülírta a nem túl impozáns külsőt. Bármennyire könnyebbnek tűnik, fagyasztott leveles tésztából nem olyan egyszerű süteményt sütni. Kiengedés után pl gyakran összeragadnak a rétegek. Viszont előny, hogy csak a töltelékkel kell bíbelődni. Abba viszont mindent beleadtam...
Hozzávalók:
leveles tészta
Töltelékhez:
6db alma
2cm friss gyömbér
1 kkanál fahéj, szegfűszeg, szerecsendió
2 kanál mazsola
2 kanál méz
1 kkanál friss citrom leve
1 kanál kukoricakeményítő
4 kanál darált dió
Almákat meghámozom, majd kettőt feldarabolva lábasba teszek és elkezdem némi vízen megpárolni. Hozzáadom a fűszereket, a gyömbér felét lereszelve, majd pürésítem a lábas tartalmát. Jöhet bele a keményítő és a mazsola, majd egyet rottyan és leveszem a főzőlapról. Addig apróra darabolom a többi almát és összekeverem a dióval, amiből hagyok egy kicsit a tésztára. A pürét összekeverem a diós darabolt almával és belerakom a mézet.
Kinyújtom a leveles tésztát kb 3-4 mm vastagra, vigyázva, hogy sehol ne szakadjon vagy vékonyodjon el, mert ott a töltelék a sütés során egyszerűen kiömlik. Rászórom a diót, hogy a töltelék nehogy eláztassa. Majd jöhet a töltelék.
Aztán alulról feltekerem a tésztát, igyekszem valamennyire szorosan. Sütőpapírra teszem, érdemes alá elválasztó spray-t fújni, és akkor biztosan nem ragad le. A tetejét pedig tojással kenem meg, hogy a sütés során némi színt kapjon.
180 fokon, légkeverésen kb 20 percig sütöm, a tetejét figyelve látszik, hogy mikor van kész. A teljes kihűlést meg kell várni és csak utána szabad szeletelni, még így sem garantáltak a tökéletes szeletek. De az íze szerintem mindent feledtet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése